A következő címkéjű bejegyzések mutatása: palota. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: palota. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. január 11., vasárnap

GYŐR / Többi képért katt a posztra !


Győr a Kisalföld legalacsonyabb pontján, a Mosoni-Duna, a Rába és a Rábca összefolyásánál fekszik. A település történelmi magja a mai Káptalandombon jött létre.
A rómaiak Arrabonának hívták Győrt, ez az elnevezés a kelta időkre vezethető vissza.

A honfoglaló magyarok az árvízmentes településrészre telepedtek le, Szent István egyházi és igazgatási központtá tette Győrt, V. István 1271-ben szabad királyi várossá nyilvánította.
Buda 1541-ben történt eleste után a portyázó török hadak felégették a várost.

A XVI. században Győr lett a Habsburg-birodalmat védelmező végvárrendszer egyik központja.

A város 1594-ben török uralom alá került, ám 1598-ban a Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf vezette keresztes hadak kiűzték a törököket Győrből. Ezután a város polgárai és a császári hatalom között másfél évszázados küzdelem kezdődött az V. István által adományozott kiváltságok megvédéséért, 1743-ban Mária Terézia aláírta a szabad királyi városi kiváltságlevelet.

Győr a XVIII. században a virágzó dunai kereskedelemnek köszönhetően gyorsan növekedett, ekkor épültek többek között a Széchenyi-tér patinás barokk épületei. A XIX. századi töretlen fejlődést 1809-ben Napóleon seregeinek ostroma, majd az 1848-49-es szabadságharc hadi eseményei törték meg.

1896-ban létrehozták a Vagongyárat, majd az első világháború előtt az Ágyúgyár is Győrbe települt, Győr iparvárossá vált. Ezt a fejlődést a két világháború szakította félbe. A város ipara 1949-től kezdve ismét fejlődésnek indult, a környező településekről egyre többen Győrbe költöztek.

 Történelmi belváros

 A Széchenyi tér



A bencések épületegyüttese a tér déli oldalán































 A csónakos. Az 1954-es árvíz emlékére (a Baross Gáborról elnevezett, győri sétálóutcában)







Győr történelmi belvárosának jelentősebb palotái, műemléki lakóházai



  • Altabak-ház: a Bécsi kapu téren álló két sarokerkéllyel díszített lakóház 16. századi eredetű, a város egyik legrégibb lakóépülete, a kora barokk polgári építészet egyik legszebb győri példája
  • Ott-ház: a 18. századi palota kétemeletes homlokzata megtévesztő,a második emeleti rész ugyanis hamis, a tulajdonképpeni felmagasított attika mögött csupán padlástér található, az így kapott nagy falfelület szerencsés, művészi megoldásban fejezi ki a barokk kor pompakedvelését
  • Napóleon-ház: a kétemeletes copf palota nevezetessége, hogy a kismegyeri csata után itt töltött egy éjszakát Napóleon.
  • Egykori Fekete Sas Fogadó: kétemeletes barokk épület, a Győrre oly jellemző sarokerkéllyel
  • Esterházy-palota: az egyemeletes, sarokerkélyes barokk palota ma a Városi Művészeti Múzeum otthona
  • Vastuskós-ház: kétemeletes kora barokk épület, nevét a sarokerkély alatti vasszögekkel kivert fatörzsről kapta, ma az épületben tekinthető meg a Patkó Imre Gyűjtemény
  • Apátúr-ház: a győri polgári barokk építészet legszebb alkotása, a zárt erkélyes palota Magyarország legrégibb vidéki múzeumának a Xántus János Múzeumnak az otthona
  • Rozália-ház: a festői hatású, barokk stílusú, manzárdtetős épület nevét az erkélyén látható stukkóból mintázott Rozália alakról kapta
  • Zichy-palota: az egyemeletes barokk palota szép sarokerkélye, árkádos udvara és díszes barokk berendezése különösen figyelemre méltó
  • Curia Nobilitaris: a 16. századi kora barokk,toszkán oszlopos loggiás udvarral rendelkező sarokerkélyes lakóház pincéjében született Kossuth Lajos felesége, Meszlényi Terézia
  • Régi Városháza: a lekerekített sarkú egyemeletes barokk épület szép zárerkélye felett Győr kőből faragott barokk címere látható, az épület ma a Városi Levéltár otthona
  • Magyar Ispita: a XVII. századi épület két piciny udvara a késő reneszánsz legszebb győri emléke, ma itt tekinthető meg a Váczy Péter Gyűjtemény
  • Káptalani zenészek háza: a kétemeletes copf palota helyén állt az első ismert győri városháza
  • Fejérváry-ház: Győr legszebb késő reneszánsz lakóháza
  • Kreszta-ház: a bástyasterűen kiképzett középkori eredetű épület különös formája miatt a győri városkép egyik jellegzetessége, az épület ad otthont a Kovács Margit Gyűjteménynek
  • Torkos-palota: 17. századi kora barokk palota késő reneszánsz toszkán oszlopos udvarral
  • Fruhmann-ház - Cserépkályha-történeti kiállítás



2015. január 3., szombat

VISEGRÁD-KIRÁLYI PALOTA

A palota története akkor kezdődött, amikor 1323-ban Károly Róbert a királyi udvart Visegrádra helyezte, ekkor kezdett építkezni a városban. Az épületegyüttes első említése meglehetősen rossz emlékű: a Képes Krónika szerint Zách Felicián itt támadt rá a királyi családra. Károly Róbert idején csak néhány lakóház épült fel és kialakítottak egy lovagi torna rendezésére alkalmas teret, ahol olykor maga a király is nyeregbe szállt.


Az Anjou korban a terület városrész volt több épülettel, amit Zsigmond uralkodása alatt alakítottak palotává. A palota négyzet alaprajzú volt és fal vette körül. A régi kápolna a falon kívül maradt így azt, kolostorépülettel kiegészítve az obszerváns ferenceseknek adományozta a király.



A palota a korabeli itáliai reneszánsz udvarok között is megállta a helyét, ezért olvasható a sokat látott pápai követ, Bartolomeo de Maraschi leveleiben, hogy a földi paradicsomból ír. Később a XVI. század közepén Oláh Miklós Hungária című művében emlékezik meg az épületről. A palotát a török-kor idején elhanyagolták, és a XVIII. századra szinte teljesen a föld alá került. A XX. századra elfeledték, és még abban is kételkedtek, hogy valóban létezett az Oláh által megírt formában.




A palota helyét végül Schulek János találta meg, és kezdett el ott ásni 1934 végén. Ahogy a palota építéséhez majdnem minden Visegrádon építtető király hozzájárult, úgy a felújításon a Visegráddal foglalkozó leghíresebb régészek, történészek mindegyike dolgozott - Schulek Jánostól Héjj Miklóson át Szőke Mátyásig.



Az épületegyüttes ÉK-i részén volt a palota központja. Itt, egy háromemeletes négyzet alaprajzú épületben alakították ki a királyi és királynéi lakosztályokat. Az alsó szinten lakott a személyzet, a felső két szinten pedig a király és a királynő nyári és téli szállása volt.





Kevés új épületet építettek, a régieket alakították át a kor igényei szerint. A szobrok, szökőkutak Giovanni Dalmata a szobrászműhelyében készültek. Az ő nevéhez köthető a palota leghíresebb dísze, a Herkules-kút elkészítése is. A kutat Mátyás címerei  díszítik, és a gyermek Herkules valószínűleg a hadvezér király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal. Körülötte a Zsigmond-kori díszudvart  átépítve, annak első szintjén reneszánsz loggiát alakítottak ki. A kertben  új  teraszokat képeztek ki.





Főbejáratként a kaputorony szolgált, amivel pontosan szemben volt az új egyhajós palotakápolna bejárata. Az elrendezés módosításával több udvar és kert jött létre. Ezek közül a legjelentősebb a fogadóudvar és az ÉK-i palotán belül kialakított díszudvar volt. Az épületegyüttes ÉK-i részén volt a palota központja.


A paloták termeiben is megtalálhatók a Zsigmond kori, kényelmi átalakítások és díszítések nyomai. A palotát később némileg elhanyagolták, és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást. A késő gótikus stílusban átépített palotában Itália után Európában először megjelent a reneszánsz építő- és szobrászművészet is.  .


A paloták termeiben is megtalálhatók a Zsigmond kori, kényelmi átalakítások és díszítések nyomai. A palotát később némileg elhanyagolták, és ebben csak Hunyadi Mátyás aragóniai Beatrixszal kötött 1476-os házassága hozott változást. A késő gótikus stílusban átépített palotában Itália után Európában először megjelent a reneszánsz építő- és szobrászművészet is.






E mellé a palotarész Zsigmond téglalap alakú, a palotával majdnem megegyező nagyságú gyümölcsöskertet alakítatott ki, aminek közepén vízvezetékkel táplált csorgókút volt.







A sokszor évtizedekig akadozó rekonstrukció a millennium közeledtével kapott új lendületet, és 2000-re elkészült az ÉK-palota és a Herkules-kút rekonstrukciója. A palotán belül a kiállítótermek és a kőtár a különböző korokból származó emlékeket mutatja be. 

 

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...